Cserépkályha vagy kandalló? Melyiket válasszam?

Manapság már a kandalló és cserépkályha között kinézetben alig van különbség, viszont a működésben és a felépítésben már annál több a szembetűnő különbség. A legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy mire szeretnénk használni a cserépkályhát vagy a kandallót? Aki folyamatos tüzelés mellett (napi maximum kétszeri megrakással) szeretné pótfűtésre vagy a teljes ház fűtésére használni, a cserépkályha lesz a megfelelő választás. Aki csak az esti órákban szeretné élvezni a tűz melegét és semmivel sem összetéveszthető látványát, majd lefekvés után már nincs szüksége pótfűtésre, annak a kandallót ajánljuk. Hétvégi házba, nyaralóba kizárólag a kandalló a jó választás, mert az azonnal leadja a kívánt hőt, míg a cserépkályha addigra melegedne fel, mire Ön már elhagyja az épületet!

A cserépkályha és a kandalló felépítésben nagyban eltér egymástól. A cserépkályhát a hozzáértő mesterek úgy készítik, hogy a kályhacsempéket hátul drótokkal összekötik, majd tetőcseréppel, vagy samottal kibélelik, és közben folyamatosan különböző méretű samott téglákból füstjáratot alakítanak ki benne. Egy cserépkályha ezért 1.000-1.500 kg is lehet. Ha belegondolunk így már érthető a viselkedése is, miszerint befűtés után körülbelül 2 óra alatt éri el maximális hőmérsékletét és a tűz kialvása után még 10-12 órán keresztül tartja a meleget. A cserépkályha a hőt a felületén adja le hősugárzás útján, így minél nagyobb a befűtendő légterük annál nagyobb kályhát kell építenünk. Általános szabályként azt mondjuk, egy kályhacsempe 1 légköbmétert fűt be hagyományos épület esetén és 1,5 légköbmétert szigetelt ház esetén.

A csempekandalló a cserépkályhával ellentétben egy öntöttvas, vagy lemez tűztérbetétből áll, melyet kályhacsempéből előre összepanelozott elemekből burkol a kályhásmester. A kandalló összsúlya 500 kg körül van. Begyújtás után a fém tűztérbetét azonnal leadja a hőt a körülötte lévő levegőnek. A tűz kialvása után, mivel a kandallóban lévő tűztérbetét és kályhacsempe súlya sem számottevő, 2-3 óra múlva kihűl. A kandalló esetén tehát a tűztérbetét a kandalló belsejében lévő levegőt melegíti fel főként és az a kandalló tetején lévő szellőzőn át távozik. Mivel a meleg levegő felfelé száll ezért arra kell számítani, hogy a plafonon és a padló közelében a hőmérséklet jelentősen eltér egymástól. A tűztérbetét a hő másik részét, 20%-át az üvegfelületen keresztül adja le hősugárzás útján, amíg a tűz ég benne. Ma már sok gyártó gyárt folyton égő tűztérbetétet, hogy kiküszöbölje a hagyományos betétek hibáját, miszerint hirtelen, rövid idő alatt leadják maximális teljesítményüket és utána nagyon rövid idő alatt kihűlnek. A folyton égő tűztérbetétekben ezzel szemben akár 10-12 órán át ég a tűz, így folyamatosan adja le a hőt, igaz nem a maximális teljesítményén.

Még egy fontos tényező, amit érdemes szem előtt tartani a mai energia és fa árak mellett. A cserépkályhában lévő hosszú füstjáratnak köszönhetően a füstgáz energiájának 70-90 %-át le tudja adni használatától függően. Ezzel szemben sajnos a kandalló tűzterében lévő forró füstöt lehetőleg 1 méteren belül a kéménybe kell vezetni, hogy ne füstöljön vissza, ezért hatásfoka általában 70-85%, a maradék 30-40% a kéményen át távozik a környezetbe. Ez a hatásfok különbség a használatukból adódik. Mivel a cserépkályhába begyújtás után körülbelül 1 óra múlva a fa elég és parázs keletkezik belőle, ezért az ajtókat és a levegőnyílásokat be kell zárni, így a fa izzása zárt térben történik és a meleg a kályhában marad. Ezzel szemben a kandalló levegőnyílásai mind addig nyitva vannak, amíg a fa ég benne, és mivel a kandalló huzatigénye jóval nagyobb mint a cserépkályháé, ezért a meleg jelentős része eltávozik a kéményen keresztül. A folyton égő tűztérbetétek előnye, hogy a levegőnyílás zárásával az égés lelassul és csökken a légfelesleg, így kevesebb forró levegő távozik a kéményen keresztül, viszont ez hosszabb ideig tart.

Cserépkályha építés